Nem olyan egyszerű civil szervezetként az alakulás, mert ugyan a jogerőre emelkedéshez szükséges idő már rég letelt, de a bejegyzésről szóló postai értesítés mindezidáig nem érkezett meg, így hiába az elektronikus verzió, nincs adószám, amíg pedig nincs adószám, addig nincs bankszámla sem. Pedig nagy szükségünk lenne rá, hogy elkezdhessük az adománygyűjtést, mert védenceink ellátásához biztosan segítséget kell kérnünk.

Folyamatosan. Ezért pedig előre elnézést is kérünk, de máshogy nem fog menni, ez is az alakulás egyik kihívása: nincs ott az elismertség, ismertség és nincs ott az adó 1% gyűjtés lehetősége sem, így van pár év, amit át kell hidalnunk úgy, hogy közben azért működünk. Mi tudjuk, hogy menni fog, és arra kérünk titeket is, hogy higgyetek ebben velünk együtt. Reméljük, hogy hamarosan megoszthatjuk veletek a bankszámlaszámunkat is, addig pedig az alapítók igyekeznek előteremteni a kiadások fedezetét, illetve az állatorvosi számlák egy részének rendezéséhez kaptunk külső segítségfelajánlást is.

A héten három új kutyánk érkezett, nagyjából így el is értük az a létszámot, amivel a kezdeti időszakban egyidejűleg tervezünk. Sokban megkönnyíti majd a munkánkat, ha egy-egy védencünk elhelyezésére legalább ideiglenes befogadónak jelentkezik valaki. Ebben az esetben az orvosi költségek minket terhelnek, de a kutya ellátását átmenetileg egy segítő család biztosítja, ami amellett, hogy nem jár panziós költséggel, de a kutya szocializációjában is hatalmas segítséget jelent. Ha úgy gondoljátok, hogy egy-egy kutya átmeneti elhelyezését meg tudjátok oldani, az eszkulap2016@gmail.com e-mail címen jelentkezhettek.

De vissza a három új érkezőre, akiknek akár a "Para csapat" gyűjtőnevet is adhatnánk, mert mindannyian kisebb-nagyobb mértékben félénkek, de egyiküknél sem fordult át a félelem agresszióba, ami nagyon jó alapot jelent.

Indát a hajdúböszörményi Pacsi Menhelyről vettük át, ahol már hosszabb ideje várakozott, de senkinek nem akadt meg rajta a szeme. A kis-közepes, enyhén pufóka, nagyon karakteres arcmintázatú keverék szuka nagyon meg van szeppenve, majdnem egy napnak el kellett telnie, hogy új helyén előmerészkedjen. Az már látszik, hogy más kutyákkal nem lesz gondja, de az emberekkel való kapcsolatát még erősíteni kell. Inda egy nagyon kedves kutyalány, akinek rosszul indult az élete, de így öt-hat évesen megkapta az esélyt, hogy jó irányba mozdíthassa azt.

A Gaz családnak egy magánszemély kért segítséget. Leírta, hogy a két kutya folyamatosan egy forgalmas úton kóborol, nem maradnak a háznál, ahová tartoznak, de az alkoholista gazdának sincs rájuk szüksége. A két tacskó keverék anya és lánya, félénkek, így a közvetlen örökbeadásukra nem nagyon lát esélyt, ezért is kért segítséget szervezetektől. Mi pedig segítettünk, különösen, hogy a két kutya - talán a sors keze lehetett a dologban - éppen Hajdúböszörményben volt, ahonnan egyébként is megszerveztük már a fuvart Inda számára. Másfél óra alatt sikerült őket szállítódobozba tenni, de biztonságban megérkezett Gazella, a 3 év körüli tacskó keverék szuka és Guriga, a 2 év körüli lánya. A kezdeti bizonytalankodást hamar felváltotta a nyugodt pihenés, a két kiskutya nagyon kimerült, de hamar össze fogják szedni magukat. Mindketten barátságosak, más kutyákkal is jól kijönnek.

A múlt heti tacskó keverék szukáink a héten felkeresték az állatorvost, ahol mindketten negatív szívféreg tesztet produkáltak. Nagy kő esett le a szívünkről, mert egyelőre egy szívférges kutya tartós elhelyezése és kezelése túl nagy terhet róna ránk. (Természetesen azt is megoldanánk, ahogy a vállalásainkban igyekszünk mindig helytállni.)

Evetke már az Illatos úton átesett az ivartalanításon, Pimpának viszont esedékes volt ez a beavatkozás, így őt is megoperáltattuk. A műtétet követően nem a kutyapanzió kenneljébe, hanem egy ideiglenes befogadóhoz költözhetett lábadozni, de aztán a héten még egy ennél is jobb dolog érte, mert gazdisodott. Az eredeti gazdái fogadták őt örökbe tőlünk, ennek a történetét és a döntésünk okát külön bejegyzésben írjuk le, mindenesetre Pimpa a világon a legboldogabb kiskutyává vált attól, hogy egy hét, az ő szempontjából nézve hányódás után visszakerülhetett a biztonságos és ismert közegébe.