Munkatársat keresünk!

Mányi menedékünkbe keresünk tartós munkavégzésre
20 vagy 40 órás munkatársat, folyamatos munkarendbe, bejelentett bérrel. 


Tárnokra átmeneti jelleggel,
a megnövekedett panziós létszámunk miatt keresünk
20 órás sétáltató munkatársat - szintén bejelentett munka.

Mozgalmasan telt működésünk 4. hete is

Gyakorlatilag még igazán kevés feltétel adott ahhoz, hogy érdemben működjünk, hiszen hiába vagyunk jogerősen bejegyzett szervezet, ha az erről szóló pecsétes papír egyszerűen nem bír postai úton megérkezni, így a bankszámla nyitás várat magára. Pedig nagyon kellene gyűjtenünk. De hamarosan fogunk is. Addig pedig megoldjuk így vagy úgy, tagi adományokkal, egyéb segítséggel. Tudtuk, hogy a kezdetek nem lesznek egyszerűek, de vállaltuk, úgyhogy működünk!

Bővebben...:

Műveleti terület, idegeneknek belépni tilos!

Egy hét alatt három kutyával gazdagodtunk, ők mindannyian a déli határainknál csatlakoztak az ott szolgálatot teljesítő katonákhoz és rendőrökhöz az élelem és figyelem reményében. Ezek az állatok azonban nincsenek ott jó helyen, és bár az ottaniak etetik őket, de ennél több kell a biztonságukhoz. Ráadásul van a határmenti kerítésnél bőven tennivaló, egy-egy állat igazán nem hiányzik oda, az amúgy is nagyon kemény feltételek mellett a védelmünket ellátók mellé. Minden tiszteletünk a kerítés őrzőinek!

Bővebben...:

Aki három hete működik a semmiből, az már tud valamit, nem?

A harmadik működési hetünk sem telt eseménymentesen. Ugyan az egyesület bejegyzése szeptember végén jogerőre kellett, hogy emelkedjen, az erről való hivatalos értesítés postai változata még nem érkezett meg. A rosszabb hír, hogy az adószámot sem adhatta így ki a NAV, enélkül pedig nem lehet bankszámlát nyitni. A szabályozási környezet valószínűleg nem a napi, operatív munkát végző civil szervezetekre lett kitalálva, hiszen nekünk ezek a napok ténylegesen számítanak.

Bővebben...:

A rákos gazda adja le a kutyáját!

Pimpa egy nyolc éves, rövid szőrű tacskó keverék szuka, akivel az Illatos úton találkoztunk akkor, amikor egy másik kutyáért mentünk. Előtte való nap adták le őt, a saját családja. A kiskutya nem nagyon értette, hogy mi történt vele, miért került egy kennelbe a megszokott környezetéből, mi pedig nem tudtuk hátrahagyni őt. Ahogy az állatorvosra vártunk, hogy a szükséges adminisztrációt elintézzük, kirajzolódott Pimpa története is.
Bővebben...:
Az oldal tetejére